Örökbefogadottaknak

Örökbe fogadtak. Sokáig nem tudtam róla, de kiderült. Ez minden titok velejárója. Nem emlékszem pontosan mi éreztem abban a pillanatban, de a szüleim iránt haragot soha. Nem mentem világgá, nem taszítottam el őket magamtól, azon egyszerű oknál fogva, mivel ŐK az én Szüleim. Én pedig az Ő Gyermekük. Mi ily módon találtunk egymásra és ez így van jól. (egy felnőtt örökbefogadott)

Vannak emberek, akik az életük természetes velejárójaként élik meg az örökbefogadást, de még számukra is fontos, hogy beszéljenek, beszélhessenek róla, értő, megértő, nyitott emberekre találjanak.

Ha szeretne beszélni róla, esetleg az érdeklődés hajta, más mit gondolhat, akit szintén örökbe fogadtak, ha csak arra vágyik, hogy beszéljen valakivel, aki pontosan nem tudhatja, mit érez, hiszen az lehetetlen, de nagyjából érti és tudja, kérem hívjon, keressen minket bátran. Nem elemezgetünk, nem kutakodunk! Beszélgetünk, meghallgatjuk, segítünk végigmenni az úton.

Pár gondolat, de a beszélgetés tárgya bármi lehet: Image00001

  • Fontosnak tartja egyáltalán, hogy beszéljen róla?
  • Milyen érzéseket táplál a vérszerinti szülei iránt? Közömbös? Megértő? Nem érdekli?
  • Gondolt valaha arra, hogy miért pont Ön?
  • Amennyiben gyermekként nem volt tudomása róla, mit érzett, mikor megtudta, hogy örökbe fogadták?
  • Kíváncsi a vérszerinti szüleire, esetleg ha vannak, a vérszerinti testvéreire?

Név (kötelező)

Email cím (kötelező)

Tárgy

Üzenet





Vérszerinti szülők felkutatása



Tovább olvasom