Mielőtt egy másik etnikum identitástudatát szeretnénk ápolni, gondolkozzunk el saját gyökereinkről, és saját identitástudatunkról! Általában az etnikum szó alatt mind a szakma, mind a várakozók a roma származást értik. Nem cigány származású -etnikumu-  gyermek identitásának „ápolásának” kérdése, szükségessége fel sem merül.

A roma identitástudat ápolásának szükségességét az Alapítvány álláspontja szerint három kérdés köré kell csoportosítani:

[list type=circle_list]

[/list]

Az etnikum meghatározásánál nagyon óvatosan kell eljárni. A szakirodalom rendszeresen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ki tekintendő egyáltalán cigánynak.

A roma identitás kérdésével az örökbefogadott gyermekek esetében  több fórumon, tudományos konferencián is foglalkoznak, sőt roma identitástudatot ápoló foglalkozások is elérhetőek már. A roma identitástudat szükségessége és lehetségessége egy örökbefogadott gyerek esetében megítélésünk szerint –  aki nem a roma kultúrkörnyezetben nő fel -igen kérdéses.

A gyermek oldaláról közelítve a kérdést, vajon mennyiben jó neki, hogy identitását speciálisan kezelik. Egy adott családban él, de valami idegen kultúrkörnyezetet kell megismernie, ahova ő elvileg tartozik. Mintha folyamatosan azt érzékeltetnénk vele, hogy ő valahova máshova való, és ezt  próbáljuk korrigálni. Nem inkább egy teljes értékű tagja szeretne lenni annak a családnak, amely őt örökbe fogadta?

Kanadában felnőtt, és ott ismertté vált indiai stand-up komikus mesélte, hogy Kanadában ő az indiai. mellét döngette büszkeségében mindig a színpadon.  Egyszer aztán hazalátogatott Indiába. Amikor kiszállt a repülőből, minden idegen volt. A szagok, a levegő, az ételek. Ő soha annyira még nem érezte magát kanadainak, mint akkor. ..

A gyermek szemszögéből nézve, aki egy adott családban nevelkedik és annak a tagja, a családba kerülésének történetét természetesen ismernie kell, és minden információt át kell adni, amit az örökbefogadó tud a vérszerinti szülőkről. Csakúgy, mint az örökbefogadás tényének, a származás eltitkolásának is súlyos következményei lehetnek. Nem arra bíztatjuk az szülőket, hogy tagadják le, hogy a vérszerinti szülők cigány származásúnak vallották magukat, de nem kell – mert nem is lehetséges és nem is természetes – a cigány kultúrát és identitástudatot erőltetni. Éljük természetesen mindennapjainkat, adjuk át a gyermeknek a saját kultúránkat, saját szokásainkat, erősítsük a saját közösségünk, családunkhoz tartozás tudatát a saját szokásainkon, ünnepeinken keresztül. Feltétlenül károsnak és tévesnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a vérszerinti szülő nyilatkozata nélkül cigánynak minősítsünk egy gyermeket neve, külső megjelenési jegyei alapján.

Vélemény, hozzászólás?